Polgáriak Polgár Város Közéletéért és Fejlődéséért Egyesület

véleménye

Polgár város 2015 – 2020. évek közötti Gazdasági Programja

vitára bocsátott munkaközi anyagáról, melyet az Önkormányzat 2015 május 28-i ülésén tárgyalt meg, és tett közzé a www.polgar.hu honlapon

 

Bevezető megjegyzések.

A Polgáriak Polgár Város Közéletéért és Fejlődéséért Egyesület (továbbiakban PVE) köszönettel vette a város választott vezetésének felkérését az anyag véleményezésére. Engedjék meg, hogy ezúttal inkább általános álláspontot fogalmazzunk meg, elsősorban azért, mert a rendelkezésünkre álló idő (különös tekintettel a nyári időszakra) rövidnek bizonyult ahhoz, hogy minden tagunk részletesen tanulmányozhassa és kellő mélységben véleményt alkothassunk.

Mindamellett a megtisztelő felkérést elfogadva, Egyesületünk belső, Alapszabályunkban is rögzített, vállalt kötelezettségeink és céljaink érdekében, a PVE értékeinek képviseletében az alábbiakban tömören összefoglaljuk a Gazdasági Program (továbbiakban GP) kapcsán alkotott véleményünket, a dokumentum konkrét pontjai szerinti részletezés nélkül. Alábbi véleményeink nem annyira a múlthoz kapcsolódnak, inkább a jelen, és főleg a GP céljaihoz igazodva a közeljövő lehetőségeihez és gondjaihoz szólunk hozzá, a teljesség igénye nélkül.

1. A GP céljaival, elveivel általánosságban egyetértünk, úgy látjuk, hogy a programban összefoglalt elvek, célok alapvetően helyesek, jó irányba mutatnak. Őszintén bízunk a program megvalósításában. Polgár város földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit fontosnak tartjuk jól kihasználni. A város gazdálkodása általánosságban stabil és megalapozott. A jelenlegi általános gazdasági helyzetben, és a változó szabályozó-környezetben nagy figyelmet kell fordítani a gazdálkodás stabilitásának megőrzésére, a fölösleges kockázatokat el kell kerülni, és – mivel a gazdasági környezet már jobb lehetőségeket kínál mint az elmúlt néhány évben – óvatosan, jól megtervezetten és megalapozottan kell a további fejlődés irányában haladni.

2. Központ és „periféria”. E kérdés általában is a gazdasági fejlődés elemzésének egyik alapeleme már egy évszázada, nem csak helyi, hanem országos és világgazdasági szinten is. Természetes tehát, hogy városunkban is jelentkezik ez a probléma. Elismerjük, hogy a város központja az elmúlt években látványosan fejlődött, szépült, és az ide látogatók számára ez meghatározó, mint „első benyomás”. Hasonlóképpen, a városlakók is örömmel veszik, ha ügyes-bajos dolgaikat kulturált, tiszta, rendezett, biztonságos környezetben intézhetik.

Ellentmondásokat érzünk azonban továbbra is (mely véleményünknek nem most adunk először hangot) abban, hogy milyen fejlődési múltat, jelent és jövőt láthatunk a városközpont, és a peremkerületek (a „periféria”) valóságos állapotában, élhetőségében. Míg a városközpont látványosan átalakult (díszburkolat, park, napenergiás ellátás, térfigyelő kamerák, stb.), addig a peremkerületekben ehhez képest óriási leszakadást tapasztalhatunk továbbra is. Noha valóban fontos az ide látogatóknak, akár magánemberek, akár az üzleti, politikai, vagy kulturális élet képviselői a városközpont élménye, ez önmagában nem elég.

Nem lenne jó, ha Polgárt ugyanolyan törésvonalak jellemeznék, mint pl. a fővárost, ahol a Váci utcától negyedórányi sétára már katasztrofális állapotokat figyelhet meg a látogató, az épületek, az utak és más létesítmények, jelenségek szempontjából. Amíg a fővárosban folyik a kerületek közti harc a forrásokért, Polgáron az önkormányzatnak lehetősége lenne a tudatosabb, egységesebb forrás-elosztásra, hogy ne legyenek rendkívüli, feltűnő különbségek utca és utca, tér és tér között.

Itt több dolgot is lehetne részletezni, melyekre most nincs módunk egyenként kitérni. Rendkívül fontosnak tartjuk azonban kiemelni a közművesítés, azon belül is főleg a csatornázás, az utak és járdák, a megközelíthetőség, valamint a közbiztonság kérdését.

A vízelvezető csatornahálózat fejlesztésével kapcsolatban a GP 8.3.3. pontja csak annyit mond, hogy „…elkészítettük […] a csapadékvíz elvezető csatornáinak engedélyezési terveit,
mely engedélyezési eljárás folyamatban van. A csatornák felújítását csak pályázati forrás
igénybevételével tudjuk megvalósítani.”
Ezek szerint a csatornák további fejlesztése (a GP szerint) nem a városon, a város vezetésén múlik. Véleményünk szerint az önkormányzatnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, erőforrásokat átcsoportosítania a periferikus lakóterületek csatornázása, közműellátása érdekében.

2Utak. Hasonlóképpen fontos a peremkerületek megfelelő megközelíthetősége. Ez nem csak az utak pormentesítését, azok állapotának karbantartását jelenti. Szintén a „centrum-periféria” dilemmája jelenik meg ezen a téren is: míg a központ díszburkolata valóban tetszetős, jól kivitelezett (és egy közelmúlti rendelet által a gépkocsiktól is védett), addig a peremkerületek útjai sokszor nehezen járhatóak.

Polgár úthálózata nem a mai gépkocsi-forgalomhoz készült. Jelenleg nagyon nagy bizonyos utak leterheltsége, emiatt az állapotuk is gyorsan romlik. Át kellene gondolni a város forgalmi rendjének racionálisabb megoldását, egyes utak egyirányúsítását, vagy más utakon az áthaladó tehergépkocsi-forgalom korlátozását a célforgalom könnyebbítése javára. Ide tartozik a város gerincét képező fő útvonal (a volt 35-ös országút városi része) forgalmi rendjének átgondolása is, és a célforgalom preferálása az áthaladóval szemben.

Elismerve azt is, hogy a GP-ban hangsúlyozott kerékpárút fontos dolog, rangsorolni kellene az utak fejlesztését, és a meglevők állapotának, biztonságának, világításának, csatornázásának kellene először nagyobb figyelmet kapnia. A kerékpárutak megépítése után viszont ismét fel kell hogy merüljön a fentebb említett forgalmi rend átgondolása, mert ezek (noha társadalmi szempontból kívánatosak) az országos tapasztalatok szerint sokszor zavart okoznak ha nincsenek kellőképpen összehangolva az általános forgalmi renddel.

3. A városközpont. Noha (mint fentebb elismertük) jelentősen átalakult, szépült a városközpont, itt is látunk ellentmondásokat. A tényleges városközpont, „de facto” most is a buszmegálló, és nem a Barankovics tér. Míg a buszmegálló szépen kialakult és fejlődött, a túloldalon a régóta kínos örökségként jelen levő régi épület-együttes (vendéglátó egységek sora rossz állapotú épületekben) nemcsak rontja az összképet, hanem potenciális fejlesztési lehetőségek akadálya is. (Az összkép tekintetében vegyük figyelembe azt, hogy az ide látogatók, autóbusszal közlekedők a buszmegállóban állva a szemközti vendéglátó-üzleteket látják azok minden következményével.) Az épület-együttes végénél levő kihasználatlan „sziget” nem csak látvány-gond, hanem gazdasági és közéleti (egyelőre) elveszett lehetőség is. Tisztában vagyunk a tulajdonjogi problémákkal, de fontosnak érezzük, hogy az önkormányzat kiemelt figyelmet fordítson ennek a területnek a rendezésére jogilag, gazdaságilag, és építészetileg egyaránt.

4. Helyi és regionális vállalkozások. Nagy figyelmet kell fordítani a fejlesztésben a helyi és regionális erőforrások fokozottabb kihasználására. Ezt a GP is szem előtt tartja, és elvekben valóban prioritást kapnak, mégis fontosnak tartjuk e szempont további kiemelését.

Polgár városa valóban kistérségi központ (akármi is legyen a jogi státusz, gazdaság-földrajzilag egy kis régió központja), és ezt érvényesíteni kell a város, illetve a közeli települések vállalkozásainak további vonzásával, támogatásával. Minden beruházásnál, fejlesztésnél, karbantartásnál helyi és regionális vállalkozásokat kell előnyben részesíteni, részben az általános gazdasági fejlődés, részben a foglalkoztatás növelésének elősegítése céljából.

Nem szorosan, de ide tartozik az is, hogy a fentebb jelzett út- és csatornahálózat fejlesztését, karbantartását a perifériákon akár a közmunka program kereteiben is lehet segíteni, mert ez is a helyi fejlődést szolgálná.

Tudjuk, hogy az üzleti döntések nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, de át kell gondolni, hogy miképpen lehet a várost olyan szempontból is élhetőbbé tenni, hogy a kereskedelmi üzletek, vállalkozások profil szerinti eloszlása jobban kövesse az igényeket. Anélkül, hogy szakmai részletekbe mennénk, meglehetősen aszimmetrikus a város ellátottsága kiskereskedelmi szinten (pl. kissé furcsa, hogy autósbolt több is van, könyvesbolt egy sincs, és felnőtt ruhát is nehéz beszerezni, sőt, egy órásüzlet sincs az egész városban.) Világos, hogy ezek létrehozása nem az önkormányzat feladata, de a vállalkozások ösztönzésénél, a források elosztásánál a végső fogyasztás igényeit is figyelembe kell venni.

5. Közélet, kultúra. A szépen felújított művelődési ház valóban kielégít sokféle igényt, a könyvtár és a művelődési ház (szolgáltatásaival együtt) dicséretet érdemel. De vajon kellően ki vannak-e ezen létesítmények használva? Belátjuk, hogy önálló mozira nincs sem pénzügyi lehetőség, sem fizetőképes kereslet, vagy társadalmi igény, és nem is valószínű, hogy ezt a belátható időn belül meg lehetne (meg kellene) változtatni. (A lényegesen népesebb Tiszaújvárosban is pontosan ilyen a mozi ellátottság, sőt, más szempontokból Polgár ellátottsága még Tiszaújvárosnál is jobbak.)

Azonban ezt a kicsiny kulturális szférát is átgondoltabban lehetne megszervezni. Kétségtelen, hogy időnként kellenek olyan rendezvények, melyeken „húzónevek” jelennek meg, akik elsősorban a fiatalságot vonzzák ide, de nagyobb figyelmet lehetne szentelni a régió, a megye, a környék ismert embereinek, közéleti szereplőinek, művészeinek meghívására (avagy a Polgárról elszármazottakra).

Nem feltétlenül országos televízió-csatornákon sokat látott „hakni” előadókban kell gondolkodni (elismerve, hogy ez pénzügyi szempontból szükséges), hanem a közelünkben, a megyében, a környéken is szét lehet nézni lehetőségek után.

Ehhez kapcsolható az is, hogy legalább a nagyon kisszámú  mozi-előadás és az egyéb rendezvények programjait látványosabban kell közzé tenni megfelelő időben, hiszen egyrészt az internetes hozzáférhetőségre sajnos egyelőre nem lehet kizárólagosan építeni. Másrészt pedig ha már van városközpont, vannak helyiek és látogatók által frekventált helyek, oda kell telepíteni hirdetőket, ahol nem csak hivatalos közlemények jelennének meg jól láthatóan és figyelem-felkeltően, hanem a kulturális rendezvények, moziműsorok, színházi előadások, a könyvtári lehetőségek is csalogatnák látványosan az érdeklődőket.

* * *

Mindezen általános megjegyzéseket kívántuk hozzátenni a Gazdasági Programhoz a PVE gondolatait és értékeit közvetítve. Még egyszer megköszönjük a megkeresést, és reméljük, gondolatainkkal és közreműködésünkkel tudunk segíteni a program véglegesítésében, majd teljes megvalósításában.

Polgár, 2015. június 12.

 

Papp Imre

elnök

a Polgáriak Polgár Város Közéletéért

és Fejlődéséért Egyesület nevében

Képek

Látogatók

Ma 5

Tegnap 6

Heti 31

Havi 62

Összesen 36748

Kubik-Rubik Joomla! Extensions

Támogatók